Hírek
A FICSAK elítéli az erőszakos képviselői-emberi magatartást
A Fiatal Családosok Klubja nyilatkozatban ítéli el az emberi méltóság bármilyen, verbális vagy tettleges megsértését, azt, hogy bárkit származási, vallási vagy nemi identitása miatt fenyegetés érje vagy szóbeli megaláztatást, agressziót kelljen elszenvednie.
Különösen szigorúan kell megítélni azt a helyzetet, amikor mindezt a magyar Országgyűlés, mint a nemzetünk sorsát befolyásoló döntéshozó fórum felelős tagja, közszereplőként követi el. A képviselők esküvel fogadott vállalása, miszerint az országgyűlési képviselő „a magyar nép és az ország érdekeit, társadalmi és gazdasági fejlődését minden erejével szolgálja”nem teszi megengedhetővé a napokban napvilágot látott képviselői-emberi magatartást.
Ezért a Fiatal Családosok Klubja, mint a magyar jövőért felelősséget érző civil szervezet felszólítja Szávay Istvánt, a Jobbik országgyűlési képviselőjét, hogy vállalva minősíthetetlen megnyilvánulása következményeit, mondjon le országgyűlési képviselői mandátumáról.
Mézeskalács illat és jótékonysági akció
Sztárfellépők is lesznek azon a jótékonysági vásáron, amelyet a Fiatal Családosok Klubja és a Családok Éve szervezett közösen. A Családszervezetek Jótékonysági Adventi Vására december 1-én lesz, a Millenáris „B” épületében. A befolyt összeget a Jel Alapítvány kapja.
Az ünnepi időszak kezdetén, december 1-én lesz a Fiatal Családosok Klubja és a Családok Éve közös szervezésében a Családszervezetek Jótékonysági Adventi Vására. A Millenáris „B” épületébe szervezett esemény fővédnöke Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége.
Fontos az önkéntesség
A mézeskalács sütéssel egybekötött tájékoztatón a család- és ifjúságpolitikáért felelős államtitkár Novák Katalin és a FICSAK alapítója, Király Nóra a jótékonyság és az önkéntesség fontosságáról is beszélt.
Novák Katalin megjegyezte: közeledik a karácsony, a szeretet, a gyermekek, a születés ünnepe. Advent időszakában, amikor az ünnepre hangolódunk, jobban oda kell figyelni nemcsak a szűkebb, hanem a tágabb környezetünkre is. Mint mondta, az önkéntesség arról szól, hogy felelősséggel tartozunk egymás iránt. Ezt tudjuk kifejezni azzal, hogy időt, pénzt nem sajnálva a jó célok mellé állunk. Az adventi vásár is ilyen, - mint mondta - számára azért kedves kezdeményezés, mert az összefogásról szól, a családszervezetek közös munkájáról szól. Úgy fogalmazott: ezek a szervezetek nem egymással rivalizálva, hanem egymást kiegészítve, támogatva működnek Magyarországon.
Hangsúlyozta: 2018 a Családok Éve, amely nemcsak az ép családokról, hanem a fogyatékkal élő gyermekeket nevelőkről is szól. Néha fontos, hogy azokat a gyermekeket helyezzük az élet középpontjába, akik valamilyen nehézséggel élnek a hétköznapokban. Ilyenek a siketek és nagyothallók is.
A Jel Alapítvány a kedvezményezett
Király Nóra, a FICSAK alapítója megjegyezte: több mint 50 családszervezet jelentkezett a felhívásra, az általuk készített ajándékokból befolyt összeget idén a Jel Alapítványnak utalják át. Kiemelte: az adománygyűjtésen túl az esemény kiemelt célja, hogy felhívja a figyelmet a nagyothalló emberekre, hiszen Magyarországon majdnem egymillió ember él valamilyen fokú halláskárosodással.
“Azok a siket gyerekek, akik halló családba születnek, nem tudnak arról, hogy milyen fontos a jelnyelv számukra a nyelvi és más fejlődés szempontjából is” – fejtette ki Tempfli Kátya, a Jel Alapítvány elnöke. Hozzátette: a szervezet azért dolgozik, hogy lehetőséget és eszközt nyújtson a Magyarországon élő hallássérültek számára nyelvi jogaik teljes körű megélésére. Többek közt ezért hozták létre a jelnyelvi játszóházat is, amelyben siket és halló gyerekek játszhatnak együtt. Ezt a játszóházi formát bemutatják majd az adventi vásáron is.
Az eseményen részt vett Kozma Orsi énekesnő, aki a vásár sztárfellépője lesz, és Seres-Kormány Anita, hallássérült olimpikon, kétgyermekes édesanya.
Megható pillanatok: ellátogattunk a Jelnyelvi Játszótér foglalkozásra
November 9-én ünnepeltük a Jelnyelv napját, ennek apropóján sajtótájékoztatót tartottunk a Csodavár integrált játszóházban, hogy bejelentsük a vásár idei kedvezményezettjeit. A december 1-jén megrendezendő jótékonysági vásár célja az adománygyűjtésen túl felhívni a figyelmet embertársainkra, és azokra a családokra, közöségekre, ahol siket és nagyothalló gyermekeket nevelnek.
Király Nóra, a FICSAK alapítója beszélt arról, hogy gyermekkora óta álmodott egy olyan jótékonysági eseményről, mely meghitt hangulatban, számos szervezet összefogásával és példamutatással képes bebizonyítani, hogy a civil szféra milyen erős és mire képes, ha van egy közös cél. A vásár immár hagyománnyá vált, tehát méltó bizonyíték arra, ami megálmodója és szervezője meg akart mutatni.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy kiket támogatott a vásár az elmúlt években. 2016-ban az Őrzők Alapítványra esett a választás, akik a támogatás segítségével egy teljes lakást tudtak felújítani és gyermekbaráttá varázsolni a daganatos beteg gyermekek és családjaik számára. 2017-ben a Melletted a helyem Egyesület kapta a kézműves termékek eladásából befolyt összeget, akik a koraszülött kisbabák és anyukájuk számára szükséges eszközök megvásárlására fordították azt.
A támogatott szervezet idén egy különleges alapítvány, akik nagyon fontos és sokak számára láthatatlan munkát végeznek: ők a Jel Alapítvány.
Kósa Ádám európai parlamenti képviselő, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (SINOSZ) elnöke, maga is jelnyelven kommunikálva arról beszélt, hogy a 
siket és nagyothalló gyerekek boldogulásának, jövőjének kulcsa a magyar jelnyelv, és az, hogy azt elsajátíthassák. Emlékeztetett, a SINOSZ kezdeményezésére november 9-e a magyar jelnyelv napja, és 2009-ben fogadták el azt a dokumentumot, amely kimondja, hogy a siket és nagyothallók elsődleges nyelve a magyar jelnyelv.
Közlése szerint halló családokban születik a siket gyermekek 80 százaléka, és ezért is fontos a Jel Alapítvány munkája, amelyben a halló és siket gyermekek és szüleik a jelnyelven keresztül tudnak kapcsolatot teremteni.
Tempfli Kátya, a Jel Alapítvány elnöke a szervezet "jelnyelvi játszótér" programjáról elmondta, ennek lényege, hogy a halló és siket gyerekek együtt, integráltan, különféle játékos feladatok során sajátítják el a jelnyelvet, és megtanulják elfogadni fogyatékossággal élő társaikat. A gyerekek a foglalkozások során megtanulják leküzdeni a kommunikációs akadályokat és a jótékonysági vásár bevételét is e program bővítésére, folytatására kívánják felhasználni.
Nagyon fontos és hasznos segítség ez, hisz siketként egy gyermek a szokásosnál jobban rá van utalva a környezete segítségére. Egy siket kisgyerek esetében különösen fontos a környezet, kiváltképpen a szülők jelenléte. Magyarországon a siket gyermekek korai (hallás)fejlesztésének célja általában a hallásmaradvány használatának, valamint a szájról való olvasási képességnek a fejlesztése, mellőzve a jelnyelv használatát. Ezek a foglalkozások nem elegendőek ahhoz, hogy egy siket gyermek leküzdje a hangzó nyelv használatával kapcsolatos nehézségeit.
A siket gyermekek többsége halló családokban születik, sajnos ezek a gyermekek otthon nem találkoznak jelnyelvvel, a szülők hangzó nyelven kommunikálnak velük, ezért nyelvi fejlődésük később kezdődik. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a jelnyelv minél korábbi elsajátításával a nehézségek csökkennek a gyermek életében.
A Jelnyelvi Játszótér egy olyan program, ahol a jelnyelvi kommunikáció természetes, s ebben a közegben vesznek részt a gyerekek felszabadult, örömteli játékban. Ennek a programnak a működéséhez és hosszú távú céljaik eléréséhez van szüksége az alapítványnak a támogatásra, melyet a vásár bevétele jelenti majd számukra.
Közeleg a nyolcadik nemzeti konzultáció
Nagy örömünkre szolgál, hogy a konzultáció központi eleme a gyermekvállalás további ösztönzése, ami az egyik legfontosabb feladat az ország jövője szempontjából. Hisszük, hogy a demográfiai helyzetet nem a bevándorlással, hanem a családok támogatásával kell kezelni.
Üdvözöljük továbbá, hogy a konzultáció foglalkozik a gyermeküket nevelő nők munkavállalásának kérdésével is. Az édesanyák munkába való visszatérésének támogatása tevékenységünk fontos részét képezi, amit az is mutat, hogy országszerte jelen vagyunk Család és Karrier Pontok működtetésében, amivel az atipikus foglalkoztatási formák népszerűsítését, valamint a nők munkaerő-piaci helyzetének javítását kívánjuk elősegíteni.
Úgy gondoljuk, ki kell alakítani azokat a feltételeket, melyek javítják az édesanyák munkavállalási kilátásait.
Bíztatunk mindenkit, vegyen részt a nemzeti konzultációban, mondja el véleményét! Alakítsuk együtt a jövőbeni családtámogatási intézkedések alapjait!
Kiderült, ki nyerte idén az Egészségfalók címet!
Június 15-én indult útnak az Egészségfalók- Együtt főzni jó! pályázat, amelynek célja az volt, hogy az egészséges étkezést és főzést népszerűsítse a családok körében. A pályázatra olyan szülők jelentkezését vártuk, akik számára fontos, hogy családjuk számára finom és egészséges alapanyagokból készülő, változatos ételeket készítsenek, illetve fogyasszanak. A két szervezet közös célja volt, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy mennyire fontos az egészséges és változatos táplálkozás.
A pályázatra közel 100 recept érkezett be, amiből a szavazók kiválasztották a legjobb 15 receptet, majd a szakmai zsűri az 5 nyertest, akik összemérhették tudásukat október 25-én a Gastropolis Főzőiskola konyhájában. Az izgalmas versenyben édesanyák, édesapák, nagymamák és gyermekek együtt serénykedtek a konyhában, hogy minél finomabb és természetesen minél egészségesebb ételeket tehessenek a zsűri asztalára.
A versenyzők első körben a pályázatra beadott recepteket főzték meg élőben, majd következett az a recept, mellyel a döntőre készültek. Majd a döntő második felében egy új ételt kellett elkészíteniük. A szakmai zsűri javaslatára a sütőtök volt az az alapanyag, melyet mindenképpen fel kellett használniuk a versenyzőknek. Volt aki sütőtök püré mellé tálal kacsamellet, volt, aki sütőtökös pitét készített, de volt olyan család is, akik céklával bolondították meg a sütőtök alapú fasírtjukat.
A téma nagyon fontos és nem lehet róla eleget beszélni. Gyermekeinknek egészen kicsi kortól példát kell mutatnunk. Az egészséges életmód és az arra való nevelés szülőként minden nap feladatunk. Érdemes a gyerekeket bevonva, közösen is elkészíteni az ételeket, melyek a család asztalára kerülnek, így lehetőségünk nyílik beszélgetni egymással és meghozni a kedvet azok iránt a fogások iránt, melyekkel megalapozhatjuk a későbbi éveket is táplálkozás szempontjából.
Király Nóra, a FICSAK alapítója évek óta küzd azért, hogy minél több családhoz eljusson az üzenet: a boldog családi élet egyik alapja az egészséges életmód. A pályázatot lezáró verseny előtt is ezeket a gondolatokat emelte ki:
„Évek óta elkötelezetten dolgozom azért, hogy felhívjuk a figyelmet az egészséges táplálkozás és a mozgás fontosságára. Családok ezrei vettek már részt a FICSAK sportos programjain, sportversenyein. Vallom, hogy a gyermekek helyes táplálkozásának megalapozása közös ügyünk. Egész éves tevékenységemben fókuszban van az egészséges életmód, melynek fontosságát családon belül és intézményi szinten is folyamatosan igyekszem hangsúlyozni. Közösségi oldalamon évek óta megosztom az emberekkel, nálunk milyen egészséges finomságok kerülnek az asztalra.”
Szívből gratulálunk Torma Krisztinának a játékhoz, a győzelemhez és a nyereményhez!
Újraindult az Ünnepvédők mozgalom
A Fiatal Családosok Klubja tavaly ősszel irányította rá a közfigyelmet a kereskedelmi gyakorlat egy kevéssé családbarát, az ünnepeink méltóságát sértő, az ünnepek megélését is akadályozó jelenségre.
Kezdeményezésünket az a tapasztalás hívta életre, hogy az egyes nemzeti és egyházi-családi ünnepekkel kapcsolatos, azokhoz közvetlenül kapcsolódó, szezonális árucikkek évről-évre egyre korábban, a jóérzést és a jó ízlést sértő és a gyerekekkel való bevásárlás lehetőségét akadályozó időzítéssel kerülnek ki az áruházak polcaira. Nem tartjuk helyénvalónak, hogy már szeptemberben, ragyogó napsütésben csokoládé Mikulások és szaloncukrok olvadozzanak a polcokon, ezt egyetlen vásárló nem kérte soha, ellenben nagyon sokak számára kifejezetten nem komfortos az évszakok, ünnepi időszakok ilyen mérvű semmibevétele.
Ünnepvédők nevű kezdeményezésünk nagy visszhangot váltott ki a hagyományos és a közösségi média felületein is, egyesületünk pedig rengeteg támogató levelet, jobbító szándékú észrevételt kapott e tárgyban. Ez is arra ösztönöz, mi több kötelez bennünket, hogy megelőzve az őszi-téli ünnepkör kezdetét, a vásárlóik nevében - segítve a közös gondolkozást és a mindenki számára optimális megoldási lehetőségek kialakítását - egy javaslattal álljunk elő a következő időszakkal kapcsolatban.
Az áruházak figyelmét szeretnénk ezzel felhívni a családok védelmének érdekében. A FICSAK számos megkeresést kap az elmúlt években, hogy tegyen valamit az ellen, hogy a ragyogó őszi napsütésben karácsonyi hangulat várja a kicsiket és nagyokat az üzletekben.
Fogjunk össze!
Nagy örömünkre szolgálna, ha az áruházakban:
- november 2., azaz Halottak napja előtt nem kerülnének a polcokra a Mikulás napi és karácsonyi termékek – a korábbi időszakot jó lenne megtartani az október 23-i nemzeti ünnepünk és a Mindenszentek/Halottak napja kapcsán kínált termékek árusítására
- ugyancsak ehhez a dátumhoz javasolnánk kötni a Mikulás napi és karácsonyi tematikájú díszítések, szóróanyagok megjelentetését
- segítséget jelentene továbbá, ha a Mikulás napi és karácsonyi termékek kisgyermekek számára kevéssé látható, elkerülhető helyeken (pénztárak mellett például nem) kerülnének kihelyezésre
Most a kereskedőkhöz szólunk!
Amennyiben egyetértenek kezdeményezésünkkel és készek ennek szellemében kialakítani kereskedelmi gyakorlatukat vagy más, előremutató javaslatuk, a családok szempontjait is beépítő elképzelésük van, kérjük, osszák meg velünk az ficsak@gmail.com címen.
Gondolunk az idősekre is!
A Fiatal Családosok Klubja a konferencia megszervezésével szerette volna idén is felhívni a figyelmet, hogy az idős kor érték és érdemes figyelnünk a körülöttünk élő idősekre,
Napjainkban körülbelül 600 millió idős, azaz hatvan év feletti személy él a világon, számuk 2025-re akár meg is kétszereződhet. Az európai országok többségében évről évre csökken az aktív dolgozók aránya, és mivel Európában egyre kevesebb gyermek születik, ez a tendencia várhatóan tovább folytatódik.
Az idősek foglalkoztatásával növelhető lenne az aktív dolgozók aránya, a családokban végzett segítő munkájukkal pedig csökkenthető lenne a fiatal szülők leterheltsége, és növelhető lenne a fiatalok családalapítási, gyermekvállalási kedve.
Mindez Magyarországra is érvényes. A konferencia előadásaiban említett nyugdíjas szövetkezek abból a célból alakultak, hogy a nyugdíjasok részmunkaidőben tudjanak dolgozni, pénzt keresni, és társadalmilag hasznosnak érezhessék magukat.
A FICSAK igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy az idősek szerepe pótolhatatlan a család életében. Ha szülőként segítségre van szükségünk, a nagymamákra és nagypapákra támaszkodhatunk, hiszen ők tudnak vigyázni a gyerekeinkre, ha kell, ebédet-vacsorát főznek, és ők azok, akiktől a múltat meg tudjuk tanulni, a tapasztalatokat át tudjuk venni. Az ő megbecsülésükre, szeretetükre és tiszteletükre hívjuk fel a figyelmet ezzel a rendezvénnyel, amelynek fő üzenete: az idősek szerepe ugyanolyan meghatározó és nélkülözhetetlen, mint az ifjabbaké. 
A konferencián Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy 2010 óta a jelenlegi kormány azon dolgozik, hogy egymás segítésére ösztönözze a generációkat. Elmondta, mindenki maga döntheti el, hogyan szeretné megélni az időskorát, a kormány pedig szeretné megteremteni annak lehetőségét, hogy mindenki megtalálhassa a számítását. Simicskó István hazafias és honvédelmi nevelésért felelős kormánybiztos azt hangoztatta, hogy szükség van az idősek tudására, tapasztalatára, véleményére, bölcsességére és lényeglátására minden magyar nemzedéknek, különösen a fiatal családosoknak. Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára azt mondta, a kormányzatnak és az idősügyben dolgozó szervezeteknek segíteniük kell megtartani és táplálni az idősekben a lelki erőt, az idősügyben és a szociálpolitikában pedig a lehetőséget kell látni és nem valaminek a hiányát.
Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke azt hangoztatta, hogy az idősebb korosztálynak fontos szerepe van a családpolitika és a népesedéspolitika alakulásban, és nagy hatással lehetnek saját gyerekeik gyerekvállalási döntésére is. Beneda Attila, az Emmi család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy 2010-ben a kormány két pillérre – a munkára és a családra – kezdte újraépíteni a társadalmat. A Nők40 programnak köszönhetően – amely lehetővé teszi a nők 40 éves munkaviszony utáni, nyugdíjkorhatár előtti nyugdíjba vonulását – az idősebb családtagok segíteni tudnak az unokák nevelésében, és aktív részesei lehetnek a háromgenerációs családok újjáépítésének. Megtisztelte a konferenciát Járóka Lívia európai parlamenti képviselő is, aki nem személyesen, hanem videó üzenetében mondta el, hogy az idősek tudásának és tapasztalatának átadása nélkülözhetetlen az ifjabb nemzedék számára, ezért meggyőződése, hogy nagy szükség van a generációk közötti párbeszédre.
A konferenciánkon felszólalt még Batthyány-Schmidt Margit, a Magyar Női Unió elnöke, Léder László pszichológus, az Apa Akadémia alapítója, Monspart Sarolta tájfutó világbajnok, az Idősek Tanácsának tagja és Nagy Anna, az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány elnöke.
Király Nóra, a FICSAK alapítója hangsúlyozta az esemény kapcsán is, hogy az egyesületet nem azért hozta létre, hogy csak és kizárólag fiatalokkal foglalkozzon. Olyanokat is vár a FICSAK, akiknek még nincs gyermekük, hisz az egyesület szeretne példát mutatni, hogy merjenek belevágni a családalapításba és a gyermekvállalásba. Emellett nagyon fontos az év minden napján az idősek tisztelete, megbecsülése, hisz szerepük demográfiai szempontból is pótolhatatlan.
Bejelentést tettünk a siketek és nagyothallók világnapja alkalmából
Magyarországon majdnem egymillió ember él valamilyen fokú halláskárosodással. A siketeket és nagyothalló embereket képviselő alapítványok munkája sokszor mások, a hallók számára "láthatatlan" marad.
Ismét közeleg a Családszervezetek Adventi Jótékonysági Vásárának időpontja, melyet az általam alapított, Fiatal Családosok Klubja immár harmadik alkalommal szervez meg a jótékonyság jegyében, hatalmas lelkesedéssel. Az idei esemény a Családok Éve programsorozat részeként kerül megrendezésre. Az első vásárt 2016-ban a Várkert Bazárban rendeztük, melynek sikerén felbuzdulva 2017-ben már egy nagyobb helyszínt, a Millenárist választottuk az esemény otthonául.
A támogatott szervezet idén is egy különleges alapítvány, akik nagyon fontos és sokak számára láthatatlan munkát végeznek: ők a Jel Alapítvány.
Jótékony összefogás
Már gyermekkorom óta álmodtam egy olyan jótékonysági eseményről, mely meghitt hangulatban, számos szervezet összefogásával és példamutatással képes bebizonyítani, hogy a civil szféra milyen erős és mire képes, ha van egy közös cél. E várakozás immár hagyománnyá vált, bizonyítékként arra, hogy az álmok néha valóra válhatnak. 2016-ban az Őrzők Alapítványra esett a választás, akik a támogatás segítségével egy teljes lakást tudtak felújítani és gyermekbaráttá varázsolni a daganatos beteg gyermekek és családjaik számára. 2017-ben a Melletted a helyem Egyesület kapta a kézműves termékek eladásából befolyt összeget, akik a koraszülött kisbabák és anyukájuk számára szükséges eszközök megvásárlására fordították azt. Az idei évben a Jel Alapítványt támogatja a vásár, melyre már gőzerővel készülnek a csodálatos, adventi termékek. Ebben az évben a befolyt összeggel a siket és nagyothalló gyermekkel, szülővel élő családokat fogja támogatni a FICSAK. Bízunk benne, hogy ehhez a nemes célhoz nem csupán a családszervezetek, hanem a rendezvényre kilátogató szülők, családok is szívvel-lélekkel csatlakoznak majd.
A probléma közel egymillió embert érint
A jótékonyági esemény apropóján szeretné az egyesület hangsúlyozni, hogy Magyarországon majdnem egymillió ember él valamilyen fokú halláskárosodással. A Siketek Világszövetségének határozata alapján, 1958 óta minden év szeptember utolsó vasárnapján tartják a Siketek Világnapját. A fő cél, hogy felhívják a figyelmet a siket és nagyothalló emberek különleges, jelnyelvre alapuló kommunikációjára, mozgósítsák a társadalmat és a döntéshozó szervezeteket. Világszerte 250 millió ember vallja magát hallássérültnek, közülük 70 millió személy siket.
A jelnyelvet használó közösség saját erejéből sokszínűen és számtalan kommunikációs felületen évtizedek óta próbálja láttatni, megismertetni és megszerettetni a jelnyelvet – mint a siket emberek saját anyanyelvét – a többségi társadalommal. A társadalmi befogadás egyik alapfeltétele, hogy a halló kultúra torzulásmentes és hiteles információval rendelkezzen erről a nyelvről és használói hétköznapjairól. A siket gyermekek jelentős része halló családban születik, így a szülők egyik legfontosabb döntése, hogy megtanuljanak ők is jelelni és ezáltal akadálytalanul kommunikálni a gyermekükkel. Szeretnénk felhívni erre a problémára a figyelmet és egy olyan összefogással segíteni, mely méltó példa lehet hazánkban. Bízunk benne, hogy a Családok Évének utolsó hónapjában ez az esemény megható és örömteli adventi pillanatokat fog okozni a családoknak, akik velünk együtt ünnepelnek majd az egymás iránti felelősségvállalás, szolidaritás és a jótékonyság jegyében.
Jel Alapítvány - Családok a jelnyelvért!
A Jel Alapítvány 2016 óta végzi tevékenységét a hallássérültek érdekvédelmében. A siketek jelenlegi magyarországi oktatási gyakorlatának ismeretében különösen fontosnak tartják, hogy elősegítsék a siket gyerekek jelnyelvhez való korai hozzáférését. A választott nyelv használata és az érthető információk szabad befogadásának lehetősége mindenkit megillet, társadalmi körülményektől függetlenül.
A cél a Jelnyelvi Játszótér fejlesztése
Az adventi jótékonysági vásár bevételét az alapítvány a jelnyelvi játszótér fejlesztésére fordítja majd, a gyermekek nagy örömére. A Jelnyelvi Játszótér legfőbb célja a szemléletformálás, érzékenyítés, melyet a játszótér segítségével már a legkisebb kortól el lehet kezdeni. A hely programja alapvetően improvizáción, mesepedagógián és drámapedagógián alapul, melyet szakemberek fejlesztettek ki és jelnyelvi játékokból áll.
A Játszótér megteremti a lehetőségét annak, hogy a hallássérült gyermekek játékos formában jussanak hozzá a jelnyelvhez és a számukra identitás lehetőségét nyújtó siket kultúrához, akkor is, ha halló családban nevelkednek. A jelnyelvhez való korai hozzáférés elengedhetetlen, így már az iskolai oktatást megelőzően szükséges a minél gyakoribb és intenzívebb jelnyelvi környezet a siket kisgyermek számára. A résztvevő halló gyerekeknek a program bepillantást enged egy új világba és kommunikációs formába, érzékenyít a különbségek iránt és a fogyatékosság, másság tudatosításához segít hozzá a közös megtapasztaláson, játékélményen keresztül.
A Játszótér célja, hogy a gyerekek, fiatalok megismerjenek egy olyan világot, ahol a kommunikáció módja más, de természetes, s ebben a közegben vehessenek részt felszabadult, örömteli játékban. A Jelnyelvi Játszótéren megteremtődik a lehetőség a teljes körű kommunikációra, a szabad mozgásra, a közös játékra egy olyan nyelvre támaszkodva, mely a hallássérülteknek anyanyelv és identitás, a hallók számára pedig egy új világ megismerése és a társadalmi szemléletformálás lehetősége. A Játszótér egy olyan közeg, melynek tagjai gyerekek és felnőttek, siketek, nagyothallók és hallók, akik egy közös, nyitott program során töltenek együtt időt és döntik le a kommunikációs akadályokat.
Jótékonysági Vásárunk december 1-jén kerül megrendezésre, melyre mindenkit szeretettel várunk! Segítsük együtt a hallássérült gyermekeket és családjukat!
Megváltozott Európa identitása
Ez odavezet, hogy a világban egyre kevésbé érezzük otthon magunkat, elengedtük a családi kötelékeket, a vallási kötődést, egyáltalán, személyes kapcsolatainkat felváltottuk digitális kapcsolódásokra. Az ebből fakadó elmagányosodás és értékvesztés különösen fenyegeti a most felnövekvő alfa-generációt.
Az új Nemzeti alaptanterv tervezetéből hiányoznak a családokat, a pedagógusokat és a magyar társadalmat egészében is érintő változásokra adott válaszok, iránymutatások és változtatási irányok egyes elemei. Az alábbiakban néhány lehetséges kiegészítési szempontot tallózunk, praktikus példák, javaslatok kíséretében – egy négygyermekes családanya szemszögéből, két részben közreadva.
Miközben a kormányzat családbarát országot épít, és minden lehetséges eszközzel azt kívánja előmozdítani, hogy a népességcsökkenés üteme tovább lassuljon, hogy Magyarországon minél több fiatal döntsön úgy, hogy családot alapít, gyermekeket vállal, addig az oktatási rendszer mintha kerülné az ezzel való foglalkozást. Pedig ebben a feladatban a köznevelésnek is intenzíven szerepet kell vállalnia – már csak azért is, mert ha nem így tesz, nem lesz kit tanítani, nevelni az iskolákban. Tudomásul kell vennünk, hogy a családok szerkezete átalakult, az egygyermekes családok aránya növekszik.
A családok több mint felében (55 százalékában) egy gyermeket nevelnek, így a köznevelésben részt vevő minden második gyermek testvér nélkül nő fel. Mindez oda vezet, hogy gyerekek tömege nő fel atomizáltan, kortárs társaság nélkül, és csak a köznevelés ad lehetőséget számukra, hogy gyakorolják az azonos korosztállyal való együttműködés szabályait. Mindezt a tananyagba is szükséges beépíteni, de az iskola nevelési céljai között szintén szerepeltetni kellene. A fenti változásokat figyelembe véve az óvodának és az iskolának egyaránt hangsúlyosabban szerepet kellene vállalnia az egymás iránti felelősség, mások igényeinek elfogadása, egyáltalán, a másokkal folytatott megfelelő kommunikáció beidegzésében.
Az iskola közösségi szerepét erősítendő néhány praktikus javaslat: általánossá lehetne tenni a testvérosztályok kialakítását, ami alkalmat ad arra, hogy egy nagyobb tanuló (például nyolcosztályos képzés esetén egy ötödikes) segítse az elsős, kicsi gyerekeket a beilleszkedésben, majd ezt a „testvéri”, kicsit szorosabbá vált kapcsolatot vigyék tovább a felsőbb évfolyamokon is. Érdemes lenne a nagyokat bevonni olykor a kicsik életébe – napközis foglalkozáson például „kistanárként” működhetnének közre a lecke megírásánál, ami orientálhatná a gyerekeket a tanári pálya felé is. Ugyancsak fontos volna, hogy az osztályok is valódi közösségként működjenek, ahol kialakított rendben segítik egymást a gyerekek. Például ha valaki hiányzik, a lemaradást elkerülendő a leckét és a feldolgozott tananyagot megfelelő rendben juttassák el annak a gyermeknek, aki épp beteg vagy más okból távol van.
A gyerekek többsége nem találkozik élete során igazi babával, ezáltal azok az elsődleges bevésődések is hiányoznak, amelyek felkeltik a vágyat egy kisbaba későbbi vállalására. Így ha egy osztályközösségben kistestvér születik, fontos lenne, hogy – amennyiben ehhez az érintett szülők hozzájárulnak – találkozhassanak (esetleg védőnő szakavatott vezetésével) a kisbabával és családjával. Sokkal meghatározóbb élmény lehet egy ilyen találkozás a majdani gyermekvállalásban, mint bármely erre vonatkozó később elolvasott újsághír vagy jóhiszemű szülői buzdítás.
A cikk folytatását itt olvashatja el!
Csodás napot töltöttünk a családokkal a IV. Újbudai EgészségParton!
Negyedik alkalommal tartották meg az Újbudai EgészségPART elnevezésű családi rendezvényt vasárnap. A Feneketlen-tó partján idén ősszel is az egészségé volt a főszerep, a Fiatal Családosok Klubja pedig idén is örömmel vett részt az esemény szervezésében, sátrunknál pedig egész nap fogadtuk a családokat.
Az eseményen közös családi sportolásra, egészségmegőrző és betegségmegelőző előadásokra hívták az érdeklődőket, akik a Szent Kristóf Szakrendelő közreműködésével számos egészségügyi szűrésen is részt vehettek a látogatók.
Az egészséges életmód fontosságát hangsúlyozva Király Nóra, a FICSAK alapítója köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy az esemény három pillér köré épül: a testmozgás, az egészséges táplálkozás és a lelki egészség köré. A magyar nyelv gyönyörűen fogalmaz, hiszen az egész-ségben benne van, hogy a test, a lélek és a szellem alkot egy kerek egészet – kezdte köszöntőjét Simicskó István országgyűlési képviselő, kormánybiztos, aki háromgyermekes édesapaként örömét fejezte ki, hogy nagyon sok család látogatott el a rendezvényre.
Kiemelte: felelősséggel tartozunk gyermekeinknek, szüleinknek, ezért fontos, hogy magunk is egészségesek legyünk, és személyes példát mutassunk, sportoljunk. Újbuda sportos kerület – folytatta -, Hoffmann Tamás polgármesternek köszönhetően számos futókör – Budapesten itt van a legtöbb - vagy olyan fitneszpark épült, ahol ingyenesen sportolhatnak az itt élők. Simicskó István arra is emlékeztetett, hogy meg kell dolgozni az ép testért és lélekért, de más egészségéért is csak akkor lehet tenni, ha a magunkéra odafigyelünk. 
Hoffmann Tamás, a 11. kerület polgármestere köszöntőjében kiemelte, hogy a mostani rendezvény azt a filozófiát képviseli, melyre nyolc éve törekszenek a kerületben: a sportoláson keresztül lehet egészségesebbnek lenni, és a legfiatalabb korosztálytól a legidősebbekig mindenkivel meg kell ismertetni a mozgás szeretetét és örömét.
Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára kiemelte: fontos számukra, hogy az uniós forrásokból hozzájáruljanak ahhoz, hogy a magyar társadalom minél egészségesebb, minél sportosabb legyen. Beszélt annak fontosságáról is, hogy a mozgás szeretetét már kisgyermekkorban meg kell mutatni, de a helyes táplálkozással is meg kell őket ismertetni. Az államtitkár köszönetét fejezte ki a vasárnapi rendezvényért a szervező újbudai önkormányzatnak és a Fiatal Családosok Klubjának. Sárfalvi Péter, az Emmi sportért felelős helyettes államtitkára egyebek mellett azt emelte ki, hogy sport nélkül nem lehet teljes életet élni.
Az egész napos programon a mozgás örömére egyebek mellett Katus Attila edzésével, sportbemutatókkal, sportos vetélkedőkkel hívták fel a figyelmet. A résztvevőket, az egészséges életmódot fókuszba állító rendezvényen tombola, kézműves foglalkozások, mesejáték, gyermekkoncert, sportbemutató is várta, a délutánt Szandi koncertje zárta.
Az esemény galériáját itt találja!