A nyári szünet a gyerekek számára felhőtlen kikapcsolódásnak tűnhet, ám a szülők, pedagógusok és más felnőttek számára ez az időszak fokozott figyelmet igényel. A szabadságok, a hosszabb felügyelet nélküli időszakok és a lazább napirend miatt ilyenkor megnő a gyermekeket érő balesetek, elhanyagolás és más veszélyeztető tényezők kockázata. A gyermekvédelmi jelzőrendszer egyik legnagyobb kihívása éppen ezeknek a „láthatatlan” nyári veszélyeknek az észlelése.

Meddig lehet egyedül a gyerek?

Sokan kérdezik, hány éves kortól hagyható egyedül a gyermek otthon. A magyar jogszabályok nem rögzítik konkrét életkorhoz ezt a kérdést, azonban az általános elvárás, hogy a gyermek életkorának, fejlettségének megfelelő mértékű felügyeletet kell biztosítani.

  • 6 év alatti gyermek semmiképpen sem hagyható magára.
  • 12 éves korig rövid ideig, biztonságos körülmények között lehet egyedül, ha a gyermek már önálló és nincs ismert veszélyforrás.
  • 12 év felett a szülő mérlegelheti az önállóság mértékét, de éjszakára még ebben az életkorban sem maradhat magára.
  • 16 éves kor után már próbálgatni kezdik az önállóságukat, és kell is némi távolságtartás nekik is és a szülőknek is.

Bár a kiskorú gyerekek otthon hagyása önmagában nem meríti ki a kiskorú veszélyeztetésének jogi kategóriáját, de a gyámügy az adott helyzetet felülvizsgálhatja. Abban az esetben, ha az egyedülhagyás során bármi történik egy kiskorú gyerekkel, annak felelősségét a szülőknek kell viselni.

Ha a gyermek rendszeresen egyedül van, nem jut elegendő ételhez, nem visel az időjárásnak megfelelő ruházatot, vagy magára van hagyva problémáival, az elhanyagolásnak minősül, és jelzést igényelhet a gyermekvédelmi jelzőrendszer irányába.

Tilos az autóban hagyni!

A nyári hónapokban gyakori, hogy a gyermeket „csak pár percre” hagyják a tűző napon parkoló autóban. Fontos tudni, hogy még árnyékban is gyorsan 40–50 Celsius-fok fölé emelkedhet a hőmérséklet az utastérben. Egy kisgyermek szervezete gyorsabban túlmelegszik, és életveszélyes állapot alakulhat ki percek alatt. Ez nemcsak felelőtlenség, hanem akár büntetőjogi következményeket is vonhat maga után.

Veszélyek a strandon és vízparton

A felügyelet nélküli fürdőzés, a víz közelében való játék mindig fokozott kockázattal jár:

  • Soha ne hagyjuk felügyelet nélkül a gyermeket a víz közelében, még akkor sem, ha csak bokáig ér a víz.
  • Használjunk úszómellényt, ne csak karúszót!
  • Beszéljük át a vízbiztonsági szabályokat, különösen kamaszokkal, akik gyakran bátrabbak a kelleténél.
  • Ne engedjük, hogy képernyőbe merülve üljenek a parton, miközben nincs felnőtt, aki figyelne rájuk – és szülőként se merüljünk bele a telefonba!

Kütyüzés és digitális veszélyek – mit mondanak a szakértők?

A nyári vakáció gyakran a digitális eszközök túlzott használatával jár, hiszen a szülők dolgoznak, a gyermekek pedig sokszor egyedül töltik az idejüket. Fontos azonban tudni: a képernyőhöz kötött életmód nemcsak passzivitást és elmagányosodást eredményezhet, hanem a gyermekek mentális és testi egészségét is komolyan veszélyeztetheti.

Éppen ezért 40 országos szakmai szervezet fogott össze, hogy megfogalmazzák a képernyőhasználattal kapcsolatos közös alapelveket. Ez alapján:

10 év alatt semmiképp, 14 év alatt lehetőleg ne legyen saját okoseszközük (okostelefon, laptop, okosóra stb.).
3 év alatti gyermekek ne nézzenek képernyőt, kivéve ha távollévő családtaggal beszélnek.
14 éves kor alatt ne regisztráljanak közösségi oldalakra.
A napi képernyőidő felső határa:

  • óvodásoknál: max. 30 perc,
  • alsó tagozatban: max. 60 perc,
  • felső tagozatban: max. 90 perc.

A képernyőidőt ugyanennyi mozgással kell ellensúlyozni, ezenkívül képernyőmentes napok bevezetése ajánlott.
Elalvás előtti egy órában ne használjon senki képernyőt.
Mozgás minden nap legalább 60 percig.
Kerüljük a céltalan, megszokásból végzett képernyőzést.
A túlzásba vitt képernyőhasználat veszélyezteti a mentális egészséget, ezért is fontos a szülői szabályozás.
Egyetlen gyermek se használjon okoseszközt következetes szülői felügyelet nélkül.
család minden tagjának tudatosan kell viszonyulnia a digitális világhoz!

Mit tehetünk szülőként? Alternatívák kütyüzés helyett

Igen, a kütyük helyett valódi tartalommal megtölteni a nyári napokat idő, energia és sokszor lelemény kérdése. De a közös játék, a társasozás, a kerti sátorépítés vagy egy egyszerű közös főzés öröme pótolhatatlan lelki élmény a gyermek számára és nekünk is.

Később nem arra fognak emlékezni, melyik videót nézték meg a nyáron, hanem arra, hogyan sült a palacsinta anyával, vagy milyen volt nagypapával rovarokat nézegetni a réten. Ezek az élmények adják azt a biztonságot, amiből a gyermek egész életében meríteni tud.

Néhány ötlet képernyőmentes napokra:

  • kreatív kézműves foglalkozások otthon
  • közös főzés, sütés (gyerekbarát receptekkel)
  • városi vagy erdei kincskereső túrák
  • olvasósarok kialakítása, könyvcsere a barátokkal
  • családi társasjáték-estek
  • kertészkedés, palántázás
  • kisállat gondozása, állatsimogatók látogatása
  • biciklitúrák, piknikek, éjszakai csillagmegfigyelés

Ezek nemcsak szórakoztatóak, hanem a kapcsolatokat is erősítik és olyan élményeket adnak, amelyek egész életre szólnak.

Programajánló: 2025. július 8-tól keddenként egész nyáron Családi Alkotókör indul Békéscsabán! Részletek itt >>

Mit tekinthetünk bántalmazásnak, elhanyagolásnak?

A fizikai bántalmazás jeleit gyakran könnyebb észrevenni, de az érzelmi vagy verbális bántalmazás, elhanyagolás ugyanúgy életre szóló sebeket okozhat.

Jelzésre okot adhat:

  • rendszeres megalázás, becsmérlés
  • félelemmel teli, szorongó viselkedés
  • a gyermek elhanyagolt külseje, nem évszaknak megfelelő ruházata
  • krónikus alultápláltság, állandó éhség
  • ha a gyermek gyakran panaszkodik arra, hogy nincs, aki foglalkozzon vele

Kinek szólhatunk, ha egy gyermek veszélyben van?

Fontos tudni: nem kell biztosnak lennünk abban, hogy bántalmazás történt. Elég, ha aggodalomra okot adó jeleket észlelünk, és jelzést teszünk, akár névtelenül is.

Hová fordulhatunk?

  • Védőnőgyermekorvosháziorvos
  • Családsegítő szolgálatgyermekjóléti központ
  • Óvoda, iskola, pedagógus
  • Nevelési tanácsadó
  • Rendőrség (különösen testi bántalmazás gyanúja esetén)
  • Áldozatsegítő központ
  • Egyesületek, alapítványok, egyházi segítő szervezetek

Ne feledjük: minden állampolgár felelőssége, hogy a gyermeket veszélyeztető helyzetet jelezze. Nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy felismerjük, ha valami nincs rendben.

 Ha cselekszünk, egy gyermek életét menthetjük meg, vagy legalábbis jobbá tehetjük. A jelzőrendszer csak akkor működik, ha élünk vele.

Forrás: ficsakblog.hu

Kövess minket a családokat érintő naprakész információkért: