Az élelmiszerpazarlás problémája mindannyiunkat érint, hiszen hatással van a bolygónkra, a gazdaságra és a saját életünkre egyaránt. Míg Magyarországon fejenként 68 kilogramm ételt dobunk a kukába, addig a világ másik pontján évente több millió ember hal éhen. Ennek a mértékű túlfogyasztásnak gátat kell szabni, ez ellen pedig tennünk kell!
A Médiaunió Alapítvány minden évben kiválaszt egy kiemelkedő társadalmi ügyet, amely kapcsán kommunikációs kampányt indít. 2020-ban az élelmiszerpazarlás került fókuszba az élelmiszer=érték szlogennel. A kampány cikkekkel, videókkal szeretné felhívni az emberek figyelmét a pazarlás visszaszorítására.
“A honlapon, rádióreklámokban és közterületen konkrét tippeket is adnak arról, mit kezdjünk a megmaradt élelmiszerrel. Továbbá indul egy több állomásból álló edukációs road-show is, ahol érdekes aktivitásokkal várják az érdeklődőket” – nyilatkozta Hargitai Lilla, a Médiaunió ügyvezető igazgatója.
A pazarlás csökkentése neked és a bolygónak is nyereség
A Nébih kutatásai alapján évente, fejenként 68 kilogramm még fogyasztható élelmiszert dobunk a kukába. Az Európai Unió összesített adatai alapján évente 88 millió tonna élelmiszer landol a szemétben. Az európai emberek a megvásárolt étel ⅓-át kidobják, ezzel szemben megdöbbentő és elkeserítő, hogy a Földön körülbelül 30 ezer ember hal meg naponta az éhezéssel összeköthető okok miatt. A világon egymilliárd ember alultáplált,ők jóllakhatnának az európai és amerikai lakosok által kidobott étel mennyiségből. Ha valaki kidobja az ebédjét és közöljük vele, hogy “Etiópiában bezzeg éheznek”, jó eséllyel kapjuk rá azt a választ, hogy a kettő nem befolyásolja egymást. Pedig de! A Magyarországon kidobott élelmiszer csökkenti az etiópiaiak jóllakásának esélyét. Ennek az oka, hogy az élelmiszer-termelés mára már globális piaccá vált. Ez a lánc nagyon egyszerű módon működik: a kidobott élelmiszer csökkenti a rendelkezésre álló készletet, nagyobb lesz a kereslet és felmennek az árak. Ha kevesebb élelmiszer vásárolnuk, kisebb a kereslet is, így lehetővé válik, hogy a szegénységben élők is hozzájussanak az alapanyagokhoz.
A kukába dobott étel nem csak a pénztárcánknak rossz: amellett, hogy feleslegesen költöttünk pénzt, a bolygót is szennyezzük. A keresetünk 20-30%-át élelmiszerre költjük, így ha visszaszorítjuk a pazarlást, egy család átlagosan évi 120 ezer forintot tud megtakarítani. Az étel kidobásával nem csak maga az élelmiszer kerül a kukába, hanem a termeléshez felhasznált víz, szállításhoz használt üzemanyag, a csomagolás és minden felhasznált energia kárba vész. A lebomló ételek metánt bocsátanak ki, ez pedig óriási mértékben árt a környezetnek.

Miért pazarolunk?
Az élelmiszerpazarlásról mi magunk tehetünk, azonban vannak külső befolyásoló tényezők.
- Az Élelmiszerbank tájékoztatása szerint a fogyasztók 42%-a nincs tisztában a lejárat és a fogyaszthatóság dátuma közti különbséggel. Sok élelmiszer a “minőségét megőrzi” dátum után hetekig, hónapokig fogyasztható még.
- Az élelmiszerek marketingje is csak erősíti a vásárlási vágyat. A vásárlásösztönzési eszközöket néha agresszíven használják a szakemberek.
- Az Élelmiszerbankhoz a szigorú szabályozások miatt nem minden élelmiszer jut el időben, így ezt nem kapják meg a rászorulók, az étel pedig a kukában landol.
Mit tehetünk?
Az élj maradéktalanul kampány keretein belül készítettek egy felmérést, amely szerint a megkérdezettek 90%-a azt állította, hogy nem szokott élelmiszert kidobni. A statisztikai adatok alapján ez nem igaz. Az emberek egy része valószínűleg füllentett, bizonyos részük pedig nem is tudja milyen mértékben pazarol, vagy nem gondolja, hogy ezzel mennyire károsítja a környezetet. Az első lépés, hogy mérjük meg mennyi élelmiszert dobunk a szemétbe! Minden bizonnyal meg fogunk lepődni. A kulcsszó a pazarlás visszaszorításánál a tudatosság.
- gondolkozzunk előre: csak olyan élelmiszert vegyünk meg, ami biztosan elfogy, ez kiváltképp igaz a nem tartós élelmiszerekre
- írjunk listát bevásárlás előtt, így kisebb eséllyel kerülnek felesleges dolgok a kosarunkba
- készítsünk heti menüt
- használjuk fel a maradékot
- főzzünk abból, ami otthon van
- ha nem tudjuk időben felhasználni a romlandó élelmiszert, fagyasszuk le
- ne fogyasszunk minden nap húst: a szarvasmarhák metánkibocsátása nagyban hozzájárul a Föld felmelegedéséhez
Tanítsuk a gyerekeket is a pazarlás visszaszorítására
A heti menü megírásába vonjuk be a gyerekeket is! A lurkók néha válogatósak, így érdemes megkérdezni őket, mit szeretnének enni, ezzel elkerülhető az “én ezt nem szeretem” procedúra. Ha olyan korú a gyermek, segíthet a bevásárlásban: adjunk neki is listát, és kérjük meg, hogy ő pakolja be a termékeket a kosárba. A főzésben nyugodtan segíthetnek, általában szeretnek a konyhában sürögni-forogni. Eközben elmagyarázhatjuk nekik melyik élelmiszer mennyi ideig fogyasztható, illetve, hogy meg kell becsülni a friss, finom ételeket.
Mindenki tudja hogy éhesen nem szabad nagybevásárlásra indulni, hiszen ilyenkor sokkal több felesleges ételt vásárolunk. Ez a gyerekekre is igaz: könnyebben elcsábulnak bárminek, ami a polcon található. A házhozszállítás is remek megoldás lehet, hiszen a laptop előtt ülve sokkal egyszerűbb átgondolni, hogy valóban mire is van szükségünk és kényelmesebb is.

Applikáció az élelmiszerpazarlás ellen
A Redinner egy magyar alkalmazás, amelynek segítségével a felhasználók kedvezményes áron juthatnak hozzá nap végén az éttermek megmaradt ételeihez. Ezek az ételek élelmiszerbiztonsági szempontból kiváló állapotúak, azonban ha nem veszi meg senki a kukában landolnak. Az app használatával magunknak, az étteremnek és a bolygónknak is jót teszünk.
A környezetvédelem egyre fontosabb és nagyobb szerepet kap a médiában és egyéb közösséget megszólító felületeken, azonban azokról a problémákról sem szabad megfeledkeznünk, amelyek közvetve tesznek rosszat a környezetnek. Ilyen az élelmiszerpazarlás is. Sokszor bele sem gondolunk milyen károkat okozunk környezetünknek. Tegyünk ellene! Sokszor legyintünk, hogy egy-egy tett nem sokat ér, de ebben az esetben minden egyes lépés számít és így válik globálissá a cselekvés, ami eredményre vezet!