A „Gyermekvédelem 2023 – Védjük együtt gyermekeinket” gyermekvédelmi kampányunk 5. állomásán kényes, speciális kérdések kerülnek napirendre. Olyanok, amik sok esetben tabunak számítanak, amikkel egy hétköznapi ember nem igazán tud mit kezdeni, leginkább azért, mert nem mindig világosak az irányvonalak. Gyermekeink biztonsága a legnagyobb figyelmet kívánja, és a Fiatal Családosok Klubjának egyik legfontosabb célja, hogy ezt a biztonságot elősegítse hazánkban, és Európában is. E célból született ez az ötpontos javaslat is, melyet a Szent István Intézettel – a november 20-i „Gyermekjogok világnapja” alkalmából – közösen fogalmaztunk meg.
A továbbiakban a javaslattal kapcsolatos sajtóközleményt tesszük közzé, hogy minél szélesebb körhöz eljuthasson:
„A Fiatal Családosok Klubja (Ficsak) és a Szent István Intézet a november 20-i „Gyermekjogok világnapja” alkalmából –a szülők felelősségét átérezve és felismerve az európai országok határain átívelő súlyos, a gyermekeink életét veszélyeztető kihívásokat – ötpontos javaslatot fogalmazott meg, amelyet a közeljövőben európai nemzetek családszervezeteihez juttat el, az európai szülők összefogását sürgetve.
34 évvel ezelőtt ezen a napon, november 20-án fogadta el az ENSZ Közgyűlése a Gyermekjogi Egyezményt, azóta e nap a Gyermekjogok Világnapja. Az egyezmény a gyermekeket megillető, minden részes államnak garantálni köteles jogok minimumát foglalja össze mint a gyermekek életben maradáshoz, fejlődéshez, védelméhez és a társadalomban való részvételhez fűződő jogaikat. Európa az egyezmény elfogadásakor még élen járt a gyermekek jogainak képviseletében, mára azonban jelentősen megváltozott a helyzet. Az európai gyermekek biztonságát, egészséges fejlődését ugyanis új veszélyek sora fenyegeti.
Korábban a gyermekjogok érvényesülése elsősorban a fejlődő országokban jelentett kihívásokat, mostanra azonban tágabb otthonunkban, a jóléti, demokratikus alapon szerveződött európai országokban cseperedő gyermekek biztonságos fizikai, szellemi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feltételek is egyre bizonytalanabbá válnak, és intenzív törekvéseket tapasztalunk a szülői jogok korlátozása tekintetében is.
A tömeges illegális migráció következtében Európa-szerte nő a köznevelési intézményekben a kulturális, vallási különbségekből adódó konfliktusok száma, a tanári, segítő pályák vonzereje pedig ezzel összefüggésben is rohamosan csökken – mintha az államok vezetői és az európai felnőtt generációk kezdenék elveszíteni a kontrollt saját gyermekeik alapvető szükségleteinek biztosítása kapcsán.
Az Izraelt ért terrortámadás következtében ráadásul az európai zsidóság rég nem tapasztalt, elfogadhatatlan támadások kereszttüzébe került, ennek nyomán zsidó iskolákat kell rendőri védelem alá vonni, szülők sokasága nem meri elengedni otthonról gyermekeit, amivel legalapvetőbb jogaik sérülnek. Eközben a szomszédunkban 21 hosszú hónapja háború dúl, sokezer gyermek félárva lett, még többen elveszítették otthonukat, hazájukat elhagyni kényszerültek, a háború okozta súlyos, akár egész életükre kiható mentális problémákkal küzdenek és még mindig nem látni, mikor lesz végre fegyvernyugvás. A háború az energiabiztonság és a gazdasági versenyképes szétzúzása révén inflációt szabadított Európára, s így gyermekes családok millióinak élethelyzete vált nehézzé.
A koronavírus-járvány miatt közben egész generációk szociális kötődései lazultak meg, az online tanulással Európa-szerte rengeteg gyermek morzsolódott le a közoktatásból vagy szenvedi ma is a többhónapos iskolabezárások következményeit. Pedig az online világ amúgy is beszippantotta a gyerekeket, társas kapcsolataik radikálisan átalakultak, a függőség számos formája és káros hatások tömege jelent meg a digitalizáció mellékhatásaként (játékfüggés, pornófüggés, testképzavar, önértékelési problémák, online bántalmazás stb.). Mindezekre pedig egyelőre nincs válasza Európa államainak, sőt, ami igazán drámai: mintha nem is keresnék a megoldásokat.
Az európai kultúrát jellemző mély identitásválsággal és a posztmodern elgondolások erőszakos normává szilárdításával együtt ráadásul mérhetetlenül káros ideológiai befolyás alá is kerültek a most felnövekvő generációk: a gender-ideológia tananyaggá vált és a popkultúra kötelező kelléke lett, az LMBTQ-aktivizmus és az abból fakadó szexuális szabadosság kordivattá vált, miközben következményei a gyerekek személyes életének alakulására nézve felmérhetetlenek. Az ilyen irányú indoktrináció kisgyermekkortól jelen van és sok esetben nyíltan szembemegy a szülői akarattal, korlátozza a szülők gyermekük neveléséhez való elsődleges jogát, miközben irreverzibilis beavatkozásokat támogat a gyermek fizikai, szellemi fejlődésébe (ld. nemi identitászavarral küzdő gyerekek támogatása a „nemváltásban”).
A magyar szülők és családszervezetek ébredést sürgetnek és európai szintű szülői összefogást szorgalmaznak, mert csak így kerülhetők el hosszútávon a gyermekeket veszélyeztető jelenségek.
A Fiatal Családosok Klubja (Ficsak) és a Szent István Intézet ezért a Gyermekjogok világnapja alkalmából – a szülői felelősséget átérezve és felismerve az európai országok határain átívelő súlyos, a gyermekek életét veszélyeztető kihívásokat – az európai szülőtársakat partnerségre hívó felhívást fogalmaztak meg azzal a céllal, hogy a gyermekek védelmében figyelmeztessék az európai döntéshozókat, hogy:
- Tartóztassák fel a gyermekek biztonságát fenyegető és a jövő generációk életére súlyos következményekkel járó illegális migrációt!
- Mondjanak nemet a gyermekek genderideológia általi befolyásolására, és támogassák őket abban, hogy születési nemükben kiteljesedve nőhessenek fel!
- Vegyék fel a harcot a gyermekek fejlődését súlyosan veszélyeztető technológiai változásokkal, megregulázva a tech óriásokat!
- Segítsenek véget vetni a gyermekek ezreinek szenvedést hozó, szomszédunkban dúló háborúnak, amely az energiabiztonság és a gazdasági versenyképes szétzúzása révén inflációt szabadított Európára, s így gyermekes családok millióinak élethelyzete nehezedett!
- A leghatározottabban lépjenek fel az európai életformánk elleni nyílt támadásokkal szemben, amelyek elemi veszélyt jelentenek gyermekeinkre!
Azt szeretnék, hogy minden európai gyermek biztonságban élhessen, nevelkedhessen, fizikai, szellemi, erkölcsi értelemben is gyarapodhasson, hogy majdan továbbadhassa gyermekeinek az életet és azt a páratlan kulturális kincset, ami itt, Európában ránk bízatott. Ezek ma az európai gyermekek jogai érvényesülése érdekében megfogalmazott legfontosabb szülői követelések.
Szülők, nagyszülők: gyermekeitek, unokáitok jövője a tét, ideje, hogy hallassátok hangotokat!„