Családban együtt élni a családban tanulunk meg. Az a család, melybe beleszületünk, jelenti számunkra a mintákat, legyen szó tiszteletről, empátiáról, értékekről, vagy akár a konfliktusok kezeléséről. Ugyanakkor „ahány ház, annyi szokás”, tartja a közmondás, ami igaz a családokon belüli kommunikációs és viselkedési normákra is. Amikor két ember családot alapít, mindegyikük hozza a saját családjában elsajátított szemléletmódot, a viták kezelési módjait is.
Mi okozhat veszekedést a családban?
Azt is kérdezhetnénk: mi nem?
Egy-egy döntési helyzetben, ha a pár tagjai más véleményen vannak, egy egészséges vita keretében előbb-utóbb dűlőre jutnak egymással. Az ilyen jellegű viták még építhetik is a kapcsolatot. Azonban az ismétlődő, látszólag semmiből jövő, akár napi szintű veszekedések lehet, hogy a jéghegy csúcsa, és mélyebben megbúvó okokat kell keresni a háttérben. Fontos ezt átgondolni azért, mert gyerekeinkre is erősen hatnak a szülők közti feszültségek: szorongást vagy agressziót is kiválthat, ha nincsen feloldás vagy átbeszélés.
A teljesség igénye nélkül néhány példa, ami rendszeres konfliktusokat okozhat a családban
A mélyebb okok között meghúzódhat az igazságérzet: legtöbbször nem kimondva, de úgy érezheti az egyik fél, hogy ő többet tett a családért vagy a kapcsolatba, vagy ellenkezőleg: mennyi mindenről lemondott. Ha ezt a másik nem ismeri el, vagy épp olyan megjegyzést tesz, amivel ezt az áldozatot becsmérli, hamar kirobbanhat egy veszekedés.
A családi életről való elképzelés különbözősége is okozhat feszültséget: milyen a szép házasság, vágy az otthoni békére és nyugalomra, vagy épp legyen nyüzsgő és élénk az otthoni lét? Ha az igények nem találkoznak, és nincsenek megfogalmazva sem, bizony a csalódottság is okozhat vitás helyzeteket. A ki nem mondott elvárások a másik felé is megmérgezhetik a hétköznapokat.
A mindennapi stressz is meghúzódhat a forgatókönyvszerű veszekedések kialakulása mögött. Hiszen van, aki a gőzt úgy engedi ki, hogy beszél róla, míg a másik inkább szeretne csendben magában lenni. Ha a két fél ebben ellentéte egymásnak, hamar úgy érezhetik: magukra maradtak, a másik nem adja meg azt, amire szükségük lenne. Ilyenkor nehezítheti a helyzetet, ha más módon kezdi valamelyik fél oldani a szorongást.
Nem segíti a megoldást, ha kialakul az a gondolkodás, miszerint a másik a hibás, neki kell (csak) megváltozni. Ilyenkor alakulhat ki a harc azért: kinek van igaza, amiből valakinek győztesen kell kikerülnie. Ilyen helyzetben a kapcsolat lesz az, ami biztosan veszít.
Vannak életszakaszok vagy helyzetek, amik eleve túlterhelik a kapcsolatot, ilyen lehet a gyermek születése, vagy egy építkezés. Van, hogy csak elfogynak a lelki tartalékok és emiatt alakulnak ki konfliktusok. Elfogy az empátia, akár a bizalom is.
Kimondatlan érzések, hiányok, csalódások is okozhatnak olyan veszekedéseket, amiknek egyébként semmi köze a valódi okokhoz. Nem könnyű ugyanis egy érzelmileg minket elborító helyzetben tudatosítani, valójában mit érzünk és miért.
Hogyan lehet jól kezelni a konfliktusokat?
Abban, hogy ki lehessen törni a kialakult játszmák forgatókönyvéből, sokat segít a megértés: megérteni a saját és a másik működését. Időt szánni arra, hogy meg tudjuk nevezni az érzéseinket, majd azt megosztani a másikkal. Átgondolni, valójában mi fáj, mi okozott csalódást vagy haragot az adott helyzetben. Ugyanakkor a másikra is megtanulni figyelni és az ő érzéseit is megtanulni elfogadni.
Ha sikerül így változtatni a kommunikáción, elindulhat egy építő beszélgetés, ami az egész család számára is roppant fontos hatással bír. A gyerekek ugyanis reagálnak szüleik veszekedésére, akkor is, ha próbálják elrejteni előlük a problémákat. Ha a kicsik nem értik, mi történik, életkorukból adódóan hajlamosak magukat hibáztatni a kialakult helyzetért, így könnyen válhatnak szorongóvá, alakulhat ki náluk is stressz emiatt.
A szülők viszont pozitív mintát is adhatnak arról, hogyan lehet érzelmeket és igényeket kifejezni, egymás álláspontját meghallgatni és megérteni, valamint közösen kompromisszumokat kötni, döntéseket hozni.
A téma fontossága miatt a Ficsak Szülőakadémia tavaszi előadás-sorozatának záró alkalma Tari Annamária pszichológus előadása lesz „Szülőség és konfliktuskezelés a 21. században- közös szülői döntések, avagy mindenki másképp gondolja?” címmel.
Ajánló
A Ficsak Családi Tudástár felületén több szakértő is foglalkozik hasonló témákkal, a felület használata ingyenes, csupán regisztrálni szükséges.
A cikk forrása: Ficsakblog.hu