A közelgő klímakatasztrófa lehetősége mélyebben érinti a gyermekeket, mint gondolnánk. Az éghajlatváltozás, a környezeti problémák szorongást, félelmet, depressziót válthatnak ki belőlük. De mi is az a klímadepresszió vagy ökoszorongás? Mik a tünetei és hogyan kezelhetjük ezt az egyre inkább elhatalmasodó problémát?
A klímadepressziót a tudomány egyelőre nem említi külön a pszichés betegségek között, azonban már az orvostudomány is elfogadta, hogy ez egy létező betegség és a közeljövőben szeretnék hivatalossá tenni ezt. Az Amerikai Pszichológiai Társaság defínicója szerint ez a “környezeti végítélettel szembeni folyamatos félelem.”
Több pszichológus nyilatkozata alapján kiderült, hogy egy szélsőséges klimatikus eseményt átélt fiatalok közel fele poszttraumás stressz szindróma tüneteit produkálja. Ezekről a témákról nem könnyű beszélgetni a gyerekekkel. Egyrészt fontos úgy beszélni velük, -az ő szintjükön- hogy megértsék a valós tartalmat, másrészt egyre fásultabbá is válhatnak e téma hallatán. A kutatók tapasztalatai alapján a gyermekek sokkal empatikusabbak az állatvilággal és a természettel kapcsolatban. A gyerekekben az elsődleges érzés, amit felfedezni vélnek, ha szóba kerül a klímaváltozás az a harag. Többségüket összezavarja a gondolat, hogy a felnőttek miért nem tesznek többet a visszafordíthatatlan károk megállításáért. Pontosabban: miért nem tesznek semmit, ha annyit beszélnek a cselekedetek fontosságáról. A néhány éves gyerekekkel a legnehezebb ezen probléma kezelése.
A Yale Egyetemen 2018-ban kutatást végeztek, ahol arra voltak kíváncsiak, hogy az emberek jelenleg hogyan viszonyulnak az éghajlatváltozáshoz. Az eredmények megdöbbentőek, de mégis várhatóak voltak. Az emberek 70 százaléka aggódik, 29 százaléka nagyon aggódik, 51 százaléka pedig tehetetlennek érzi magát a klímaváltozással kapcsolatban. A statisztikák ellenére a legtöbben nem érzik, mennyien szenvednek a klímaszorongástól – írja a LiveScience.
Korábban is világos volt a tudósok és szakértők számára, hogy a Föld melegszik és, hogy valódi klímakatasztrófával állunk szemben, azonban az emberek sokáig úgy érezték, hogy ez csupán a környezetvédelmi aktivisták, szakemberek és a kutatók dolga. Mára azonban a közbeszéd részévé vált a klímaváltozás, a média naponta foglalkozik különböző területeivel, így folyamatosan szembesülünk azzal, hogy a Földünk a pusztulás útjára lépett. Sokkoló képek és videók jelennek meg a televízióban és az interneten, amelyeken keresztül bemutatják mekkora problémával is állunk szemben. Ez pedig nem hagyja érintetlenül mentális állapotunkat sem.
Az ökoszorongás tünetei
A környezeti katasztrófákról szóló híreket már nem lehet félresöpörni és figyelmen kívül hagyni, hiszen nap mint nap találkozunk vele. Érezzük, látjuk, halljuk és benne élünk. A tudományos előrejelzések hatására egyre több emberben alakul ki a klímadepressziónak vagy ökoszorongásnak nevezett állapot.
- féltjük magunkat és szeretteinket
- aggódunk bolygónk jövője miatt
- kialakul a frusztráció érzése
- megjelenik a tehetetlenség érzése
- szorongás
- álmatlanság
- rossz közérzet
- búskomorság
- eddigi hobbik, szabadidős tevékenység feladása, érdektelenné válás
- fokozott izzadás
- pánikrohamok léphetnek fel
- folyamatos stressz, pánik
„Az ökoszorongás egy teljesen természetes reakció egy nagyon komoly problémára” – mondta a LiveScience-nek Maria Ojala, a svéd Örebro Egyetem pszichológusa. Szerinte éppen ezért lenne problémás klinikai diagnózist felállítani rá: ez egy racionális reakció, nem egy mentális probléma, annak ellenére, hogy tényleg szorongással jár. Az sokkal komolyabb probléma, ha valaki nem aggódik a globális felmelegedés miatt, mint az, ha valaki nagyon aggódik – fejtette ki véleményét a pszichológus.
Az eddig ismert adatok alapján a fiatalokat sokkal inkább érinti a probléma, ez nem is meglepő, hiszen ők azok, akik nagy eséllyel megtapasztalják életük során a klímaváltozás negatív hatásait. Számos tudományos kutatás nagyjából 2050-re jósolja az óriási környezeti katasztrófákat, amikor is egy most tizen-huszonéves fiatal csupán középkorú lesz. A fiatalok dühösek, leginkább az idősebb generációkra, ugyanis azt érzik ők tehetnek arról, hogy most ilyen állapotban van Földünk. Véleményük szerint a korábbi pazarló, önző életmód eredménye a mostani és könnyebb lett volna helyesen cselekedni a múltban, mint most kapkodni, próbálni visszafordítani a visszafordíthatatlant. Mindemellett érdemes azt is megjegyezni, hogy az ökoszorongásban az idősebb generációk is érintettek.
A klímadepresszió enyhítése
A jövővel kapcsolatos kétségek teljesen természetesek és evolúciós gyökerekre visszavezethetők. Féltjük magunkat, utódainkat, küzdünk a faj kihalása ellen. A küzdelem reményt adhat, a remény pedig jó, hiszen motivál, arra sarkall, hogy eredményeket érjünk el, akár egyéni, akár közösségi szinten. Két fontos dolgot tehetünk meg azért, hogy leküzdjük az ökoszorongást.
Cselekedjünk!
Azzal, hogy lépéseket teszünk a környezetünkért könnyíthetünk a lelkünkön.
- alakítsunk ki műanyagmentes életet – hagyjuk el az egyszer használatos műanyagokat,
- gyűjtsük szelektíven a szemetet,
- mutassunk jó példát gyermekeinknek, neveljük őket környezettudatosságra,
- válasszuk a csomagolásmentes alternatívákat – egyre több csomagolásmentes boltban vásárolhatunk, ha tehetjük menjünk ide bevásárolni,
- ismerjük meg a zero waste életmódot, éljünk eszerint – csatlakozzunk támogató, ötletadó csoportokhoz,
- közlekedjünk minél kevesebbet autóval – válasszuk a biciklit, a tömegközlekedést vagy járjunk gyalog,
- fogyasszunk kevesebb húst, ezzel védve az állatokat és csökkentve a húsiparból keletkező környezeti károkat,
- járjunk el környezetvédelemmel kapcsolatos programokra: szemétszedés, faültetés, különböző önkéntes akciók,
- biztassuk barátainkat, családtagjainkat, szeretteinket közvetlen környezetük védelmére!
Szűrjük az információkat, tájékozódjunk hiteles forrásokból!
- a pozitív híreket is vegyünk észre, örüljünk az apró lépéseknek is
- csak hiteles információt nyújtó oldalakról tájékozódjunk
- lépjünk be csoportokba, ahol környezetvédelmet támogató személyek vannak
- csatlakozzunk közösségekhez, ahol megvitathatjuk az ezzel kapcsolatos dolgokat
Kérjünk segítséget!
Mint minden depressziós és szorongásos betegségnél javasolt szakemberhez fordulni. Ha valaki azt tapasztalja magán, hogy gyakran elöntik a negatív gondolatok a környezetszennyezéssel kapcsolatban, és ez befolyásolja a munkáját, a családi életét, a mindennapok gördülékeny működését, érdemes felkeresni egy szakértőt!